Húsz éve, 2003. szeptember 9-én halt meg Teller Ede, a hidrogénbomba atyjaként számon tartott atomfizikus, a 20. század egyik legnagyobb és legellentmondásosabb tudósa.
Tudósként és a magánéletében is ellentmondásos személyiség volt J. Robert Oppenheimer, akinek kivételes hatását a világra és meghasonlását a szerepével a megszokott precizitásával vitte filmre Christopher Nolan.
A legbüszkébb azonban mégis az őrült szemöldökre.
Kétmillió forint fölé szaladt a licit egy hétvégi árverésen József Attila egyik kötetéért. Kalapács alá került Teller Ede egyik dedikált könyve, de nagy érdeklődést keltett Fekete István egyik első kiadású novelláskötete is.
Milyen szerepet játszottak a magyarok a hetven éve ledobott első atombomba kifejlesztésében? Néhány túlzó tévhitet el kell oszlatnunk, de kétségtelen, hogy komoly részt vállalt Wigner Jenő és Szilárd Leó a maghasadáson és láncreakción alapuló bomba fejlesztésének beindításában. Neumann János azonban a végén vált fontos szereplővé.
Talán sosem tudjuk meg pontosan, mi történt huszonöt évvel ezelőtt Csernobilban, ez azonban az atomipar és a Szovjetunió sajátosságaiból fakad. Az alábbiakban megpróbáljuk összefoglalni a rendelkezésre álló információkat a történelem első 7-es besorolású - azaz a legsúlyosabb kategóriába tartozó - atomerőmű-balesetéről.
A szovjet hidrogénbomba kifejlesztéséről szóló sorozatunk második részében a bombagyártás technikai problémáival foglalkozunk. Bár az amerikaiak kezdetben előrébb jártak a hidrogénbomba kifejlesztésében, a világ valaha volt legnagyobb bombáját végül a szovjetek robbantották fel.
